Villamos biztonsági felülvizsgálat

Igen, ha nem áll rendelkezésre 6 évnél nem régebbi felülvizsgálati dokumentáció.

Igen, ha ha nincs 6 évnél nem régebbi felülvizsgálati dokumentáció.

Igen, lakás bérbeadása és tulajdonosváltása esetén a 6 évnél nem régebbi ellenőrzési dokumentum, vagyis minősítő irat az irányadó. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletét képező Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.2. f) pontja szerint a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni, ha a bérbeadás vagy tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum, azaz minősítő irat nem áll rendelkezésre.

A villamos biztonsági felülvizsgálatot megfelelő villamos szakmai képesítéssel, gyakorlattal és felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti. A vizsgálat nem egyszerű szemrevételezés: műszeres méréseket, azok kiértékelését és minősítő irat készítését is magában foglalja.

A minősítéshez szükséges, hogy a szakember ismerje az érintésvédelmi, szabványossági és villamos biztonsági követelményeket, valamint rendelkezzen a szükséges mérőműszerekkel és dokumentációs háttérrel.

A VBF minősítő irat a villamos biztonsági felülvizsgálat eredményét foglalja össze. Tartalmazza a megállapításokat, a mérési eredményeket, az esetleges hibákat és a végső minősítést.

A villamos biztonsági felülvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az ingatlan villamos berendezése biztonságosan használható-e. A vizsgálat kiterjedhet többek között a védővezetőkre, a földelésre, az áramütés elleni védelemre, a hibavédelmi feltételekre, az áram-védőkapcsolók működésére és a védelmi készülékekre.

A mérések érvényes kalibrálással rendelkező, professzionális Fluke vagy Metrel célműszerekkel történnek. A használt mérőműszerek a kisfeszültségű villamos berendezések vizsgálatára szolgáló MSZ EN 61557 szabványsorozat szerinti mérési funkciókkal rendelkeznek.

A FI-relé köznyelvi elnevezés, szakmai nevén áram-védőkapcsoló, röviden ÁVK. Feladata, hogy hiba esetén lekapcsolja az áramkört, ha a fázisvezetőn és a nullavezetőn folyó áram között eltérést érzékel. Ez az eltérés például szigetelési hiba, testzárlat vagy áramütés-veszély esetén alakulhat ki.

Lakásokban és családi házakban gyakran 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolót alkalmaznak személyvédelem céljából. Fontos azonban, hogy a FI-relé önmagában nem helyettesíti a szabályosan kialakított védővezetőt, földelést és túláramvédelmet, ezért a teljes villamos hálózat állapotát külön is ellenőrizni kell.

A pontos ellenőrzéshez bizonyos pontokon szükség lehet szerelvények, dugaljak, kapcsolók, lámpatestek vagy az elosztóberendezés fedelének ideiglenes levételére.

Erre azért lehet szükség, mert a szemrevételezés és a műszeres mérés együtt ad megbízható képet a hálózat állapotáról. Ellenőrizni kell például a védővezetők meglétét és folytonosságát, a kötések állapotát, az elosztó kialakítását, valamint egyes lámpatesteknél (kettős szigetelésű lámpák esetén is) a védővezető meglétét vagy végződtetését.

A szükséges hozzáféréseket minden esetben a lehető legkisebb beavatkozással, a helyszínen egyeztetve végezzük. A cél nem a hálózat megbontása, hanem annak igazolása, hogy a villamos berendezés biztonságosan használható-e.

Igen, bizonyos mérésekhez rövid idejű lekapcsolásra vagy ideiglenes áramtalanításra lehet szükség. Ezt minden esetben a helyszínen, előzetesen egyeztetjük.

Egy átlagos lakás helyszíni vizsgálata általában 2 óra alatt elvégezhető. A pontos időtartam függ az alapterülettől, az elosztóberendezések számától, a hálózat állapotától és a hozzáférhetőségtől.

Gyakori hibák lehetnek például a hiányzó vagy sérült védővezetők, hibás dugaljak, nem megfelelő védelmi készülékek, szabálytalanul kialakított áramkörök, hiányzó áram-védőkapcsoló vagy nem megfelelő szigetelési állapot.

A feltárt hibák rögzítésre kerülnek a dokumentációban. A végső minősítés attól függ, hogy a hiba mennyire súlyos, jelent-e közvetlen veszélyt, illetve befolyásolja-e a villamos berendezés biztonságos használatát.

A hibák javítását követően szükség lehet ismételt ellenőrzésre vagy kiegészítő mérésre. Ezt a legtöbb esetben jelentős kedvezménnyel biztosítjuk, mivel ilyenkor már célzottan a korábban feltárt hibák javításának ellenőrzése történik.

Korábbi, nem megfelelő minősítésű dokumentum esetén áttekintjük a feltárt hibákat és ellenőrizzük, hogy azok javítása megtörtént-e. A nem megfelelő minősítés önmagában nem igazolja a villamos berendezés biztonságos állapotát, ezért a javítást követően ismételt ellenőrzésre vagy kiegészítő mérésre lehet szükség. Ezt a legtöbb esetben jelentős kedvezménnyel biztosítjuk.

Igen. A villamos biztonsági felülvizsgálat során a vizsgált villamos berendezésről, az elosztókról, a mérési pontokról, valamint az esetlegesen feltárt hibákról fényképek készülhetnek. A fényképek a felülvizsgálati dokumentáció mellékletét képezik, és segítik a megállapítások egyértelmű azonosítását.

A dokumentációhoz csatolt fotók és az ingatlan adatai együtt biztosítják, hogy a vizsgált villamos berendezés és a helyszín egyértelműen beazonosítható legyen. A felvételek célja kizárólag a műszaki állapot dokumentálása és a felülvizsgálat szakmai alátámasztása.

Igen. A vizsgálat jellemzően nem jár jelentős szennyeződéssel. A mérések munkavédelmi okokból megfelelő védőfelszerelésben történnek, amelynek része lehet a munkavédelmi bakancs használata is. Az ingatlan tisztaságának megóvása érdekében a bakancson minden esetben tiszta lábzsákot használunk.

Ingatlan adásvétele esetén a villamos biztonsági felülvizsgálat költségének viselése jellemzően az eladó és a vevő megállapodásától függ. A gyakorlatban gyakran az eladó rendeli meg a vizsgálatot, mivel a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó dokumentáció rendelkezésre állása az értékesítést is segítheti.

A felek ettől eltérően is megállapodhatnak, ezért célszerű már az adásvételi folyamat elején tisztázni, hogy ki rendeli meg a felülvizsgálatot, és ki viseli annak költségét.

Egy átlagos lakás villamos biztonsági felülvizsgálatának díja jellemzően nagyságrendileg 50–60 ezer forint körül alakulhat, azonban minden ingatlan eltérő, ezért a pontos díjról egyedi ajánlat készül.

Kérjen díjmentes árajánlatot az ajánlatkérő űrlapon keresztül.